A Jáva környezet terjedésében jelentõs szerepet játszhat, hogy a programozók milyen szabványos, minden platformon implementált könyvtárakat használhatnak. Már a JDK kezdeti változata is tartalmaz néhány jól használható könyvtárat, mint pl. a hálózatkezelés (java.net), programkák (java.applet) vagy a kezelõi felületek (java.awt) támogatása. Azonban komoly üzleti programok írásához óhatatlanul az adatbázis-kezelés támogatására is szükség van.
Az adatbázisok kezelésére szolgáló JDBC (Java Database Connection) könyvtár bekerül az év végén megjelenõ JDK 1.1-es változatába, azaz alap-könyvtárrá válik, azaz a programozók minden architektúrán számíthatnak a könyvtár meglétére. A JDBC érdekes, és remélhetõleg gyakran követésre találó módon született. A korai specifikációt közzétették az Internet-en és azt a befutott megjegyzéseket figyelembe véve, csak többszörös módosítás után véglegesítették. Azóta a JavaSoft a specifikációnak eleget tevõ implementációt is közzétett, sõt nagy tempóban dolgoznak a független implementációkat tesztelõ készleten is.
Bár a JDBC módszerei segítségével tetszõleges SQL utasításokat, sõt bármilyen szöveges parancsot el lehet juttatni az adatbázis-kezelõnek, de a fejlesztés alatt álló teszt készlet megköveteli, hogy az adatbázis legalább az ANSI SQL92 alapszintû (Entry Level) specifikációját támogassa. Amennyiben az adatbázis-kezelõ megengedi, lehetõség van az adatbázis-kezelõn tárolt eljárások hívására is.
A meghajtók implementálására több mód kínálkozik. Készülhet olyan meghajtó, amely valamilyen gyártó specifikus módon kommunikál az adatbázis-kezelõvel. Másik módszer, hogy egy már meglévõ, szabványos ODBC meghajtót megfejelnek egy vékony réteggel, amely a kívánt specifikációra konvertálja az ODBC felületet. Lehetõség kínálkozik arra is, hogy valamilyen nyilvános, általános protokollon keresztül kapcsolódjunk egy adatbázis-kezelõhöz. E két utóbbi megoldás elõnye, hogy több gyártó adatbázisát is ugyanazon meghajtó szolgálhatja ki, igaz viszont, hogy általában kissé lassabban, mintha specifikus meghajtót használnánk.
Ezeken a megszorításokon csak a "megbízható" - digitálisan aláírt - programkákkal lehet majd túllépni, no meg az ún. háromlépcsõs (three tiers) kliens-szerver rendszerekkel, ahol a programka a közbülsõ szerverrel tartja a kapcsolatot, amelyik az adatbázis igényeket szétosztja esetleg több gépen elszórt szerverek között.
Megjegyzendõ, hogy a JDBC nem foglalkozik az ügyfél program és az adatbázis-kezelõ közötti adatátvitel titkosításával, ez a meghajtó feladata, felelõssége.
Az alprotokoll neve a meghajtók kiválasztásánál játszhat szerepet, hiszen a JDBC egyes kapcsolatokhoz más-más meghajtót használhat. Az adatbázis hivatkozás pedig már meghajtó specifikus szöveg lehet, bár az ajánlások szerint ahol lehet, használjuk a szokásos URL szintaxist. Például a
egy ODBC feletti meghajtó használatát írja elõ az employee adatbázishoz, kiegészítõ paraméterként megadva a felhasználó nevét és jelszavát, míg a
a vala.hol.com gép 2100-as kapuját használva a records adatbázisra hivatkozik, az általános hálózati protokollt használó meghajtón keresztül.
import java.io.*;
import java.sql.*;
class Select
{
public static void main(String argv[])
{
try
{
Connection conn
= DriverManager.getConnection("jdbc:odbc:employees");
Megnyitunk egy kapcsolatot az ODBC protokoll segítségével az employees adatbázishoz.
PreparedStatement stmt = con.prepareStatement(
"SELECT emp.empno, emp.ename, dept.dname " +
"FROM emp, dept" +
"WHERE emp.deptno = dept.deptno" +
" AND dept.loc = ? ");
A nyitott kapcsolathoz hozzárendelünk egy ún. elõkészített parancsot. A parancs tartalmazza az SQL SELECT utasítást, amely az eredmény oszlopait elõállítja.
stmt.setString(1, argv[0]);
Az SQL parancsban kérdõjel jelzi a megadandó paraméter helyét, ezt a setString módszerrel definiáljuk.
ResultSet rs = stmt.executeQuery()
while (rs.next())
A parancsot végrehajtva az eredményekhez egy ResultSet típusú objektumon keresztül férhetünk hozzá. A next() módszer az eredmény tábla következõ sorát készíti elõ. Egy while ciklusban végigfutunk a sorokon.
{
int empno = rs.getInt(1);
String ename = rs.getString(2);
String dname = rs.getString(3);
System.out.print(empno);
System.out.print(ename);
System.out.print(dname);
}
A ciklusban az eredmény aktuális sora egyes oszlopainak értékéhez a getXXX módszerek segítségével férhetünk hozzá, ahol az XXX egy Jáva, vagy JDBC adattípus neve. Az értékeket kiírjuk a szabványos kimenetre.
}
catch (java.lang.Exception ex) { ex.printStackTrace(); }
A példaprogram elég lezseren kezeli a futás közben esetleg elõforduló kivételeket, minden lehetséges kivételt egy kalap alá véve egyszerûen kiírjuk az elõforduláskor érvényes hívási láncot, majd kilépünk. Egy "tisztességes" programban ennél szelektívebben illene a kivételekkel bánnunk.
finally
{
stmt.close(); con.close();
}
Az összes sor kiírása, vagy egy hiba bekövetkezése után lezárhatjuk az utasítást és mivel a programban más parancsot nem akarunk végrehajtani, lezárjuk az adatbázis kapcsolatot is.
} }
Ennyi az egész. A program persze szándékosan egyszerû, de a legfontosabb lépéseket illusztrálja:
Az itt ábrázolt osztályok segítségével a felhasznált adatbázisok szerkezetének ismeretében a leggyakoribb mûveletek könnyen végrehajthatók, de a JDBC definiál az adatbázisok szerkezetének - például táblái nevének, az oszlopai nevének és típusának -, mûködési paramétereinek megállapítására szolgáló osztályokat is.
| SQL típus | Jáva típus |
| CHAR | String |
| VARCHAR | String |
| LONGVARCHAR | java.io.InputStream |
| NUMERIC | java.sql.Numeric |
| DECIMAL | java.sql.Numeric |
| BIT | boolean |
| TINYINT | byte |
| SMALLINT | short |
| INTEGER | int |
| BIGINT | long |
| REAL | float |
| FLOAT | float |
| DOUBLE | double |
| BINARY | byte[] |
| VARBINARY | byte[] |
| LONGVARBINARY | java.io.InputStream |
| DATE | java.sql.Date |
| TIME | java.sql.Time |
| TIMESTAMP | java.sql.Timestamp |
Látható, hogy a két LONG típus használatánál a Jáva programozó az akár több MByte-nyi visszaadott értékeket állományszerûen, Jáva stream-eken keresztül kezelheti.
A JDBC alacsony szintû könyvtárnak készült, de ezzel JavaSoft még nem tartja befejezettnek az adatbázisok környéki fejlesztéseket. Készülõdik és az év végére ígérnek olyan könyvtárat, amely Jáva osztályokat automatikusan leképzi adatbázis táblákra (Java Object-Relational Mapping). Tervezik már az elosztott tranzakciók kezelését megvalósító Java Transaction Service könyvtárat is.
A relációs adatbázis-kezelésen túl a Jáva objektumorientáltsága kínálja az objektumorientált adatbázisok felé nyitást. A már bejelentett objektum sorosítás (object serialization) könyvtár segítségével egyszerû perzisztens objektumokat lehet létrehozni, de készül az ODMG (Object Database Management Group) által specifikált objektumorientált adatbázis-felület Jávához illesztése is.
Kiss István
updated: 97/05/01, http://www.eunet.hu/infopen/cikkek/java/jdbc.html