Az Andrew egy saját fejlesztésû user interface-szel rendelkezik, mely az XWindow-éhoz hasonló, és kezelésének elsajátítása még a kezdõ felhasználóknak sem jelent különösebb nehézséget.
Az Andrew ablakok egységes kinézetû részekbõl épülnek fel, melyek minden Andrew alkalmazásban ugyanazt a szerepet töltik be, és a kezelésük is hasonló.
Egy tipikus Andrew ablak:
Természetesen léteznek ennél bonyolultabbak is, és lehetséges,
hogy nem minden ablak tartalmaz minden alkotórészt
(például nincs üzenetsor).
Az egérkurzor az Andrew ablakok belsejében többnyire görbe nyíl alakú.
Ez a cím mutathatja az éppen feldolgozott file nevét, a felhasználó azonosítóját, esetleg egyszerûen az adott alkalmazás nevét vagy bármi mást. A cím az alkalmazás futása közben változhat is.
A gördítõsáv az ablakok jobb- vagy baloldalán található speciális
oszlop. Ha egy dokumentum túl hosszú ahhoz, hogy beleférjen az
ablakba, akkor a gördítõsáv segítségével választhatjuk ki a
szükséges részt. A gördítõsáv 4 részbõl áll:
Maga a 'bar': a fenti két gomb közötti külsõ téglalap,
mely jelképezi a teljes dokumentumot, azaz minden pontja
megfelel a dokumentum egy-egy pontjának.
Ha a bar-on belül az elevator fölé (vagy alá) klikkelünk a bal gombbal, akkor a szöveg látható szakasza egy oldalnyival kerül feljebb (vagy lejjebb). Ugyanitt jobb gombbal való klikkeléskor a klikkelt pozíciónak megfelelõ szövegrész jelenik meg az ablakban ("odaugrik"). (Az egérkurzor alakja a bar-on belül: egy kis fel-le mutató nyílpár.)
Az elevator - mely egy téglalap a bar-on
belül - jelzi, hogy a dokumentum melyik szakasza
látható éppen az ablakban.
Ha "megfogjuk" valamelyik szélsõ egérgombbal az elevator-t (azaz ráklikkelünk, és nyomvatartjuk a gombot), akkor fel-le mozgatva az egeret a szöveg folyamatosan tolódik a megfelelõ irányba. (Az egérkurzor alakja ilyenkor átvált egy fekete körre.)
vagy keskeny téglalap
a "bar"-on belül. Ez a
dokumentum kiválasztott szakaszának helyét mutatja.
A dukumentum látható, illetve kijelölt szakaszának
egymáshoz viszonyított elhelyezkedése többféle is lehet.
Ez a bar-ról is leolvasható:
Az ablak tartalmának görgetése természetesen a kurzorvezérlõ
billentyûkkel is megvalósítható. Ezek közül a nyilak, a
Home és az End a szövegkurzort
mozgatják, míg a
PageUp és a PageDown az elevator
fölé vagy alá való, bal gombbali klikkelésnek felel meg.
A menüpontok általában fekete színnel vannak írva, de ha egy mûvelet az adott körülmények között nem hajtható végre, akkor szürke színnel szerepel a megnevezése a menüben.
Itt a pull-down menüsor a következõ:
Ebben vannak felsorolva a pillanatnyilag elérhetõ menük. Ez a sor az alkalmazás futása alatt VÁLTOZHAT, így érdemes a megszokott menüsort figyelemmel kísérni.
Egy menü lenyitása a nevére való klikkeléssel történhet. Ezután a megjelenõ menüoszlopból egy újabb klikkeléssel választható ki a kívánt menüpont. (Figyelem! Ha a bal gombbal végezzük az elsõ klikkelést, akkor fennmarad a menüoszlop a gomb elengedése után is, a jobb gombot viszont nyomva kell tartani, és a kívánt menüpont fölé húzva felengedni.)
Mivel az ablak tetszõlegesen méretezhetõ, így a menüsor nem mindig fér ki teljes szélességben. Ezen segít a More... menüpont, melynek menüpontjai azok a menük, melyek nem fértek el az aktuális szélességû menüsorban.
Más kezelési mód is van: ha megnyomjuk, és nyomvatartjuk a középsõ egérgombot, akkor elõször feltûnnek a menük, majd az egér húzgálásával a fentihez hasonló módon kiválszthatjuk a kérdéses menüpontot (még a válogatás közben is nyomvatartva a középsõ egérgombot), és végül felengedjük a gombot. Ekkor aktiválódik a kiválasztott menüpont.
Ha a menük feltûnése után meggondoltuk magunkat, és mégsem akarunk menüpontot választani, akkor a menük eltüntetése az elsõ módszer esetén a középsõ gombbal való menükön kívüli klikkeléssel, a második módszer esetén a középsõ gomb menükön kívüli felengedésével történhet.
E menütipus kezelésének elsajátításához némi idõre van szükség, ezért kezdõknek inkább a pull-down menü használata ajánlott, de amikor már biztosan eligazodnak a menüpontok között, akkor mindenképpen próbálkozzanak meg vele, mert így sokkal gyorsabb az egyes menüpontok elérése.
Ezt területet más módon is hasznosítják az alkalmazások. Itt jelzik, hogy valamilyen adatra van szükségük a felhasználótól, mint például egy help témájára, vagy egy file nevére. Az általunk válaszul begépelt karakterek is itt jelennek meg.
Ebben a sorban felhasználhatók az ATK különbözõ szövegszerkesztõ funkciói, de itt egy különleges szolgáltatás is a rendelkezésünkre áll. Amikor az üzenetsorban feltûnik egy kérdés, akkor - nagy valószínûséggel - az adható válaszok egy elõre megadott csoportból kerülnek ki.
Ezért ha egy megnevezésnek csak az elejét gépeljük be, és lenyomjuk a Space-t, akkor az alkalmazás kiegészíti az általunk beírt névkezdetet a lehetséges válasz folytatásával, és visszajelzi (az üzenetsor végén a [Confirm] szóval), hogy talált pontosan egy illeszkedõ megnevezést.
Ha több név is az általunk beírt módon kezdõdik, akkor a nem egészíti ki, hanem az [Others] szó jelenik meg a kurzor mögött.
Ha nem talált a lehetséges válaszok között olyat, ami az általunk beírt karakterekkel kezdõdik, akkor ez a [No Match] felirattal jelzi.
Például egy file-név esetében az adott alkönyvtárban lévõ file-nevek illetve alkönyvtárnevek közül próbál illeszteni az alkalmazás.
Ugyanez a helyzet a help-témákkal is, csak ott a lehetséges témák közül keres a beírt "témanévkezdemény"-re illeszkedõt.
Ez utóbbira lássunk egy példát:
Indítsuk el az Andrew Help-et, és vegyük szélesebbre az ablakot, hogy a majd a teljes üzenetsori szöveg látszódjon. Válasszuk ki a Show Help on... menüpontot a help menübõl. Kérjünk help-et például az Andrew-beli programozásról a következõképpen:
Az üzenetsorban megjelenõ kérdésre írjuk be, hogy:
progra, de még ne üssük le az Enter-t.
Most nyomjuk meg a Space-t. Ekkor az Andrew Help kiegészíti a szókezdeményt:
A [Confirm] jelzi, hogy pontosan egy, Andrew Help által ismert, illeszkedõ kifejezést talált az alkalmazás.
Ha most leütjük az Enter-t, akkor rövid idõ múlva megjelenik az ATK programozásáról szóló help-szöveg.
Ilyen ablak például az Andrew Help-jének nyitóablaka, mely e leírás elején is látható.
), vagy egy inverzben
jelzett szövegszakasz. (Azaz ez a rész fekete alapon fehérrel írott,
ellentétben a nem-kijelölttel, mely fehér alapon fekete karakterekkel látszik.)
A kurzor pozicionálásához vigyük az egérkurzort a megfelelõ helyre, és nyomjuk meg a bal egérgombot.
A szöveg kijelölése egérrel lehetséges, a következõ módon:
Vigyük az egérkurzort a kijelölendõ szöveg egyik végpontjához, majd nyomjuk le a bal egérgombot. Ezt nyomvatartva húzzuk el az egeret a kijelölendõ rész másik végpontjához, és engedjük fel a bal gombot.
Lehetséges a kijelölt terület bõvítése is. Mozgassuk az egérkurzort a kijelölés új végpontjához, és vagy klikkeljünk a jobb gombbal, vagy nyomjuk le, és húzzuk el az új végponthoz.
Minden Andrew program a "home" könyvtárban levõ ".preferences" file-ban keresi a "gyári" alapbeállításokat helyettesítõ felhasználói alapbeállításokat.