Vissza a Mensa HungarIQa nyitólapjára

Vissza a Maffia SIG nyitólapjára

Information in English


Maffia

avagy
alkalmazott szociálpszichológia

Bevezetés

A maffia egy játék , amelyet néhány ember (baráti társaságok vagy éppen ismeretlenek) játszhatnak együtt. A játékhoz szinte semmilyen segédeszközre sincs szükség a résztvevőkön kívül, és nincs meghatározva a résztvevők száma sem. A játék nagy része beszélgetéssel telik, és nem jelent különösebb fizikai igénybevételt, így életkortól függetlenül élvezheti mindenki.

Egy maffia partihoz szükséges:

  1. Néhány játékos: számuk ideális esetben 9 és 18 fő között van.

  2. Egy helyiség, ahol a játékosokat játék ideje alatt nem háborgatja senki. Fontos, hogy le is lehessen ülni, tekintve hogy egy játék is több órán át tarthat. Nagyon fontos továbbá, hogy a hely a lehető legcsendesebb legyen : ne szűrődjön be zavaró zaj.

  3. Legalább 2-3 órányi idő. Szerencsés esetben több játszmára is van idő, ilyenkor a játék a réstvevők lelkesedésétől függően akár 6-8 óráig (!) is tarthat.

  4. Egy játékvezető : ő vigyáz a szabályok betartására, illetve figyeli az éjszakák eseményeit.

Alapelvek a játékban

Minden egyes játékos egy képzeletbeli város lakóit testesíti meg. A város lakói két csoportra oszthatók:polgárokra és maffiózókra. Persze senkinek nincs a homlokára írva, hogy maffiózó vagy egyszerű polgár, így egy polgár sosem lehet biztos abban, hogy valaki más polgár-e avagy maffiózó. A maffiózók a játék kezdetétől ismerik egymást, tehát tisztában vannak vele, hogy ki tagja a maffiának és ki nem. A polgárok minden eszközzel igyekeznek visszaszorítani a bűnözést, míg a maffiózók kínosan ügyelnek arra, hogy ne derülhessen ki róluk semmi terhelő, miközben megpróbálnak megszabadulni a legveszélyesebb polgároktól. A játék valójában a két csoport küzdelméről szól, és a játék nyertese is az egyik csoport lesz: a maffia, vagy a polgárok.

A cél mindkét csoport számára a túlélés; ez azonban a szabályok miatt csak a másik csoport kiirtása árán érhető el. Így a polgárság célja a maffia tagjainak felfedezése és likvidálása, míg a maffia igyekszik a lehető legjobban tévútra vezetni a polgárokat, illetve meggyilkolni a számukra legveszélyesebb tagokat. A maffiózók általában lényegesen kevesebben vannak, mint a polgárok.

Egy játékos halála a játékban annyit jelent, hogy a játékos kiesett; a további játékra nam lehet befolyással.

A képzeletbeli városban a legteljesebb demokrácia uralkodik. Így a pogárok és a maffiózók is nyílt szavazással döntenek a felmerülő kérdésekben. Megszavaztatni az egész társaságot érintő kérdéseket lehet : amennyiben a többség (tehát a szavazók felénél több fő) igennel szavaz, úgy a kérdés eldőlt, ellenkező esetben a szavazás sikertelen. Miután a maffiózók látszólag ártatlan polgárok, ők is szavaznak minden felmerülő kérdésben.

A játék nappalokra és éjszakákra oszlik. Nappal a város összes lakója éli szokásos életét: a polgárok kutatnak a maffiózók után, a maffiatagok védik inkognitójukat. Az éjszaka ellenben majdnem teljes egészében a maffiáé : a maffiatagok ekkor gyilkolhatnak. A nappalok beszélgetéssel telnek, és minden nappal végén a polgárok elítélnek és felakasztanak valakit. Az éjszakákon mindenki becsukja a szemét, és lehajtja a fejét. Ezután a maffia tagjai megpróbálnak megölni valakit; ez némi mozgással jár. A polgárok eközben figyelhetnek az árulkodó apró zajokra. Éppen ezért az éjszakákon a lehető legnagyobb csendre van szükség. A nappalok és éjszakák ciklikusan követik egmást, ugyanúgy mint a való életben.

Van a polgárok között egyvalaki, aki különeges jogokkal bír : ő a felügyelő. A felügyelő minden éjszaka végén rákérdezhet egy játékosra, és a játékvezető tudatja vele, hogy az a játékos maffiózó vagy polgár. gy a maffia tagjain kívül a felügyelő az egyetlen játékos, aki biztosan tudhatja valakiről, hogy az ártatlan, avagy bűnöző. Nyilvánvaló, hogy a felügyelő a maffia legnagyobb ellensége, így a maffia tagjai mindenáron megpróbálják meggyilkolni amint megbizonyosodnak személyazonosságáról. Ezért semmiképpen nem okos taktika a felügyelőnek a játék elején felfedni magát. Minél tovább marad élve a felügyelő, annál több információval rendelkezik, de annál nagyobb a veszély is, hogy a maffia meggyilkolja. Így a felügyelő játékában a legfontosabb kérdés az, hogy mikor fedje fel magát a polgárok előtt, hogy megoszthassa velük az információit.

Előkészületek

  1. Ki kell jelölni a játékezetőt. A továbbiakban minden vitás ügyrendi kérdésben ővé a döntő szó.

  2. Ki kell választani a maffiózókat és a polgárokat. Erre a sorsolás a legalkalmasabb. Például egy csomag kártyából kiválasztunk annyi piros lapot ahány mafiózó lesz, és annyi más színűt ahány polgár lesz : ezek közül egy különleges is kell, mondjuk a joker ami a felügyelő lapja lesz. Ezuán a paklit megkeverjük és kiosztjuk a játékosoknak. A kártyáját természetesen senki nem mutathatja meg a többieknek. Érdemes a kiosztott kártyákat kiosztás után beszedni esetleges későbbi komplikációk elkerülése végett. A játék akkor kiegyensúlyozott, ha a polgárok száma kb. háromszorosa a maffiózókénak.

  3. Ültessük le körben a játékosokat úgy, hogy lehetőleg mindenki a lehető legjobban lássa a többi játékost.

  4. Győződjünk meg arról, hogy mindenki ismeri a többiek nevét.

Szabályok

  1. A legalapvetőbb szabály : az alább felsorolt néhány szabályon kívül nincs más szabály. Akármi megengedett, ami nem ütközik ezen szabályokba, noha nem illik például felállni és távozni a játék közben, és mondjuk csak a szavazásokon részt venni. Másrészt az efféle etikátlan viselkedést a polgárok joggal vélhetik gyanúsnak, ami gyorsan kieséshez vezethet.

  2. Senki nem fedheti fel a kilétét úgy, hogy az biztosan igaz legyen. Tehát pl. bárki bizonygathatja fennhangon ártatlanságát, de nem mutathatja meg a kezdeti sorsoláskor kapott kártyáját. Ezzel ugyanis a játék értelmét veszítené.

  3. A játékvezető soha semmilyen információt nem szolgáltathat a játokosok számára arról, hogy valaki maffiózó, polgár vagy esetleg felügyelő. Ez alól csupán a felügyelő kérdésére éjjel adott válasz a kivétel.

  4. A már kiesett játékosok - ugyanúgy, mint a játékvezető - nem befolyásolhatják a játék további alakulását. Ez a grimaszokra, felszisszenésekre stb. is vonatkozik.

    A játék menete a következő:

  5. A játék egy különleges éjszakával kezdődik, ez az un. nulladik éjszaka. Ezen az éjszakán a játékvezető utasítására mindenki lehajtja a fejét, becsukja a szemét és elcsendesedik. Ezután a játékvezető megkéri a maffiózókat, hogy emeljék fel a fejüket és nyissák ki a szemüket. Valójában a játékvezető csak ekkor tudja meg, hogy kik a maffiózók, mint ahogy a maffiózók is csak ekkor ismerik meg társaikat. A játékvezető feladata ellenőrizni, hogy tényleg annyi játékos emelte-e fel a fejét, mint ahány maffiózónak lennie kell. Ezután a játékvezető felszólítja a maffiózókat, hogy hajtsák vissza a fejüket, és.- miután ez megtörtént - bejelenti, hogy az éjszakának vége. Ez az a pillanat, amikor mindenki felemelheti a fejét, kinyithatja a szemét, és megkezdődhet az első nappal. A nulladik éjszaka eseményei soha nem ismétlődnek meg, a további éjszakákon már senki nem nyithatja ki a szemét - még a maffiózók sem!

  6. A nappalok mindig ugyanúgy telnek : általában egy közvetlen beszélgetés alakul ki amibe bárki szabadon beleszólhat. Eközben igyekeznek a polgárok rájönni arra, hogy kik lehetnek a maffia tagjai. A polgárok alapvetően négy dologra támaszkodhatnak: az éjszakákon hallott hangokra, az egyes játékosok viselkedésére, nonverbális jelzésére, az egyes játékosok által képviselt álláspontokra, szavazásokra valamint a megérzéseikre. Ha a beszélgetés folyamán valakinek komoly gyanúja támad egy másik játékossal szemben, a következők történnek:

    A játékos megvádolhatja a gyanusítottat. Ez formailag úgy zajlik, hogy a játékos a játékvezetőtől vádat kér a gyanusítottra, mire a játékvezető szavazásra teszi fel a kérdést, hogy a gyanusított bűnös-e vagy sem. A szavazásnak a játékvezető jelére egyszerre kell lezajlania, és a vádlotton kívül bárki szavazhat. Amennyiben a töbség (több, mint a szavazásra jogosultak fele) úgy véli, hogy a gyanusított bűnös, akkor a játékvezető a gyanusítottat vád alá helyezi. Amennyiben a többség nem szavaz a bűnösség mellett, akkor a nappal tovább folyik, mintha mi se történt volna.

    Ha a játékost vád alá helyezték, akkor lehetősége van egy védőbeszéd elmondására. Ezalatt különleges szabályok lépnek életbe: A védőbeszéd alatt kizárólag a vádlott beszélhet, illetve azok, akiknak a vádlott szót ad. A vádlott a szót akármikor megvonhatja akárkitől. A vádlott tehát szabadon irányíthatja a beszélgetést a védőbeszéde alatt. A védőbeszédnek vége, amikor a vádlott vagy a játékvezető lezárja.

    A védőbeszéd után újra szavazás következik, de ezúttal már a vádlott haláláról : amennyiben a többség az ítéletet megszavazza, úgy a vádlott azonnal kiesik a játékból, és azonnal eljön a következő éjszaka : egyetlen szót sem szólhat senki a következő nappal kezdetéig.

    Egy nappal tetszőlegesen sok sikeres és sikertelen vádemelés, valamint védőbeszéd hangozhat el, de csupán egyetlen kivégzésre kerül sor. Másrészt minden nappal végén muszáj kivégezni valakit; a nappalok mindig halálesettel végződnek.

  7. A nappalok után az éjszakák jönnek; ezek is egyformán zajlanak a nulladik éjszakát kivéve. Egy átlagos éjszaka menetrendje a következő: A játékvezető felszólít mindenkit, hogy aludjon : csukja be a szemét és hajtsa le a fejét. Ezután sorban felsorolja az összes játékos nevét. Miután a játékosok többnyire körben ülnek, célszerű egy kiválasztott személytől kezdve sorban venni a játékosok neveit. A nevek felsorolása közben nyílik lehetősége a maffiának meggyilkolni valakit. A módszer a következő : Minden maffiózó pontosan egy név elhangzásakor köteles valamilyen (a játékvezető által jól látható) jelet adni. Ez a jel egy lövést szimbolizál : a maffiózó arra lő rá, akinek a nevénél jelzett. Természetesen a maffiózó a jelzéskor is csukott szemmel alszik, akár az összes többi játékos. Tanácsos továbbá a jelzést a lehető leghalkabban megejteni, másképp számíthatunk az élesebb fülű polgárok kellemetlenkedéseire a következő nappal. A lövéseket egyedül a játékvezető látja, és összesíti. A maffiának akkor sikerül gyilkolnia, ha tagjainak többsége (azaz töb, mint a fele) ugyanarra a játékosra lő. Ez azt jelenti, hogy négyből három, háromból kettő, kettőből kettő maffiózónak kell ugyanarra a személyre lőnie ahhoz, hogy a gyilkosság sikeres legyen. Más esetben a gyilkosság sikertelen.

    Következményképpen ha már csupán egyetlen maffiózó van életben, akkor ő minden éjjel sikeresen gyilkol. Senki sem szavazhat magára, de más maffiózóra igen. Így elvben előfordulhat, hogy két maffiózó meggyilkolja a harmadikat.

    Nyilván kicsi az esélye annak, hogy a maffiózók véletlen eltalálják, hogy a többi kire fog szavazni, ezért elengedhetetlen a kommunikáció az egyes maffiatagok között. Erre pedig csak nappal adódik lehetőség. Így a maffia tagjai nappal nem csupán polgárként próbálnak viselkedni, hanem igyekeznek felvenni társaikkal a kapcsolatot és megállapodni a következő éjszakai áldozatuk személyében. Ez történhet apró kézmozdulatokkal, szemmozgatással, jól álcázott szóbeli utalással, vagy bármely más módon. A polgárok persze vadásznak az efféle jelzésekre, és akit ilyenen kapnak rajta, az máris a nyaka körül érezheti a hurkot.

    A nevek felsorolása után a játékvezető felszólítja a felügyelőt, hogy nézzen fel és kérdezzen rá valakire. Ez persze nem hangos kérdést, hanem valamilyen csendes mutatást jelent; a lényeg csak az, hogy a játékvezető egyértelműen lássa, hogy a felügyelő kire kérdez rá. Ezután a játékvezető csendben, pl bólogatással tudatja a feügyelővel, hogy a kérdezett személy maffiózó-e vagy sem. A többi játékosnak sem a kérdezett személyről, sem a válaszról nem lehet tudomása. Ezután a játékvezető felszólítja a felügyelőt, hogy hajtsa vissza a fejét és csukja be a szemét, majd kis idő elteltével bejelenti, hogy az éjszaka véget ért. Ekkor árulja el a játékvezető azt is, hogy meghalt-e valaki az éjszaka folyamán. Ezt természetesen még a maffiózók sem tudják, hiszen senki sem láthatta a többiek szavazatát. Ezután kezdetét veszi a következő nappal.

  8. A játéknak akkor van vége, amikor a játékvezető ezt bejelenti. Ez akkor történik meg, ha

Megjegyzések

  1. Játékvezető
    Amennyiben gyakorlott társaság játszik, nem kell feltétlenül a játék előtt kiválasztani a játékvezetőt, hanem megoldható, hogy az első halott legyen az. Ebben az esetben a nulladik éjszakát egy játékos vezényli le, persze csukott szemmel, és lehajtott fejjel. Ezután az első nappal ugyanez a játékos végzi a szavaztatásokat, majd az első nappal kivégzett lesz az első éjszakától kezdve a játékvezető. (Itt ugyanis már figyelni kell a szavazatokat, tehát nem lehet a játékvezető egy csukott szemű játékos.)

  2. Idő
    Sűrűn előforduló probléma az, hogy egy nappal megakad : látszólag senki sem gyanusabb, mint a többiek, és a játékosok nem tudnak dűlőre jutni. Miután így a nappalok a végtelenségig húzódnának, érdemes időkorlátozást szabni. A játékosok számától függően 10-30 percet adhatunk egy-egy nappalra. Az idő elteltét a játékvezető figyeli, és amennyiben az idő kivégzés nélkül jár le, véletlenszerűen sorsol ki egy halottat. Természetesen a játékosokat figyelmeztetni kell az idő múlására. Ilyen esetekben a kisorsolt halottnak célszerű egy néhány mondatos utolsó szót engedélyezni.

  3. Védőbeszéd
    Érdemes lehet a védőbeszédek idejét is korlátozni, másképp előfordulhat, hogy 10 percig is egy-egy védőbeszédet hallgatnak a játékosok. Különösen akkor fontos ez, ha a nappalok ideje amúgy korlátozva van.

  4. Változatok
    Szinte minden társaság, ahol rendszeresen játszák a maffiát kidolgozott saját apró vagy nagyobb szabálymódosításokat, új szabályokat. Egy változat használhatósága attól függ, hogy nagyjából azonos esélye van-e a maffiának és a polgárságnak a nyerésre. Az itt ismertetett szabályok többé-kevésbé biztosítják ezt a kényes egyensúlyt kezdő és gyakorlott játékosok esetén is, mint azt jónéhány játék tapasztalata mutatja. Egy szabály megváltoztatása gyakran egy sor egyéb változtatást vonhat maga után és így más változatok keletkezhetnek.


Észrevételeidet, kérdéseidet ide küldd:
Kuba András, jzp3210@stud.u-szeged.hu


Legutolsó módosítás időpontja: 1997. január 2.